2008. március 6., csütörtök

Hargita

" Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszer csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel angyalokat nem láthatja szemed.
Csakannyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép.
És megállsz.
És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe.
A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten.
Jóságot, szeretetet és békességet. " (W. A.)
/Erdély 2004/

Nincsenek megjegyzések: